Amerikai kutatók egy olyan génexpressziós mintázatokon alapuló tesztet fejlesztettek ki, amellyel pontosan meghatározható az agydaganatok rekurrenciájának kockázata.

A most felfedezett mechanizmus új kezelések fejlesztését teheti lehetővé más szolid tumorok kezelésében is.

Speciális bejuttatási módszerrel bejuttatott RNS-darab belülről akadályozza meg a tumorok növekedését.

A késői stádiumban felfedezett rákos betegek kezelési lehetőségei erősen korlátozottak, ezért a daganatos betegek kimenetelének javítása szempontjából a daganatos megbetegedések korai diagnózisa továbbra is alapvető fontosságú.

A prosztatatumorok genetikai vizsgálata a közelmúltban bekerült a mindennapi klinikai rutinvizsgálatok közé. Ez elsősorban az új, BRCA1/2 (és más hibajavító gének) eltérései esetén hatékony PARP-gátló szerek bevezetésének köszönhető. Ezzel párhuzamosan egyre több célzott kezelés lesz elérhető a prosztatadaganatok egyes genetikailag meghatározott alcsoportjaiban. Így a prosztatadaganatos betegek kezelésének megválasztása során minden bizonnyal egyre több gén vizsgálata válik szükségessé, ami az adott daganat biológiai sajátosságait is figyelembe vevő, ezért várhatóan hatékonyabb kezelési szekvenciák alkalmazását teszi majd lehetővé. A terápiaválasztás céljából elvégzett vizsgálatok eredményeképpen felfedezett mutációk egy része örökletes, ezért az ilyen esetekben normál szövetből történő kimutatásra ún. csírasejtes vizsgálat is szükséges, amelynek elvégzése csak genetikai tanácsadás keretében engedélyezett. Ezzel az uroonkológiai betegellátás során egyszerre többféle, ezen a területen még újdonságnak számító képzettséggel rendelkező szakember (molekuláris patológus, bioinformatikus, biológus és klinikai genetikus) együttműködésére van szükség, ám a molekuláris lelet kiadása továbbra is molekuláris genetikai diagnosztikai szakvizsgához kötött. Jelen összefoglaló közleményünkkel áttekintést nyújtunk a molekuláris vizsgálatok által a prosztatadaganatos betegek számára elérhető célzott kezelésekről, és a genetikai vizsgálatok családi vonatkozásairól.

Az Orvostovábbképző Szemle mindig igyekszik az aktualitásokat követni, és ennek keretében egy-egy szakterület­ről rendszeresen tematikus összefogla­lókat közreadni. Az onkológia területén a multicentrikus klinikai kutatások ered­ményeként számos korábban eredménye­sen alkalmazott „standard of care” terápia váltását követhetjük. A komplex onkológiai kezelések során stádiumoktól és szövettantól függően kombinációkban is alkalmazhatjuk a terápiás modalitásokat. Világszerte nagy probléma az egészség­ügy finanszírozása, a hospitalizációs idők csökkentése. Éppen ezért újítottak a se­bészi beavatkozásoknál a minimál invaziv technikák és a robottechnikák irányába. A szisztémás gyógyszeres kezeléseknél a premedikációk és a szupportációk elő­írásszerű alkalmazásával megvalósíthatók az ambuláns kezelések. A hormonérzékeny daganatok (emlő, prosztata) esetében egyre inkább eltolódik a kemoterápiák alkalmazásának ideje, megnövelve az össztúlélést, javítva az életminőséget. Az alkalmazott gyógyszerek hatásmechaniz­musának és a daganatok molekuláris pa­tológia eredményeinek birtokában egyre inkább meghatározhatók a szinergista, antagonista és additív hatások. Az onko­lógia minden társtudománnyal érintkezik, így a terápiás lehetőségek változása maga után vonja a mellékhatások ellátásának sokszínűséget is.

Bőrkolonizáló, tumorantigént termeltető génmódosított Staphylococcus epidermidis baktériumok hatásosnak bizonyultak agresszív bőrráktumorok kezelésében.

A Brigham and Women’s Hospital kutatói új sejtterápiát fejlesztettek ki, a kialakult daganat elpusztítása mellett a rák elleni védőoltás szerepét is betöltve megakadályozza az új daganatok kialakulását.

A prosztatarák gyakoriságánál fogva az egyik legnagyobb jelentőségű daganatos megbetegedés a férfiak körében. Ezen összefoglaló az epidemiológiai és az etiológiai adatok mellett áttekintést nyújt a szűrésben leginkább használt prosztataspecifikus antigén legfontosabb ismérveiről és azokról a további markerekről, melyek segíthetnek diagnosztizálni a betegséget. Bemutatjuk a prosztatarák szűrésével foglalkozó jelentősebb nemzetközi és magyar tanulmányokat, érintve a gazdasági vonatkozásokat is. Egyre inkább teret hódítanak a genetikai vizsgálatok, a DNS- és RNS-alapú biomarkerek, amelyek segítségével még hatékonyabbá tehető a szűrés, elkerülve a túldiagnosztizálást. A jövőbeni kutatások egyik fő célja lehet olyan módszerek kidolgozása, melyek alkalmazásával korai, gyógyítható stádiumban felfedezhető a kezelést igénylő prosztatarák.